Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakot települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz, gáz, villamos- és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki. A védekezés elősegítése mellett fontos, hogy legyünk felkészültek az esetlegesen kialakuló árvízi, belvízi károsító jelenségekkel szemben.
Megelőzés szempontjából fontos, hogy a belterületi vízelvezetők állapota folyamatosan megfelelő legyen, ezért valamennyi telektulajdonos köteles az ingatlana előtti vízelvezető árkot, átereszt tisztán tartani.

Készüljön fel!

  • Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat!
  • Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt!
  • Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet!
  • Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra illetve az emeletre, vagy szállítsa el!
  • Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédjainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek!

Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén
A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele!
Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladnia, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjön meg a víz mélységéről, és vegyen fel megfelelően védő lábbelit. A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!

  • Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát!
  • Csak segélykérési céllal telefonáljon, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!
  • Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat!
  • Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve.
  • Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni!
  • Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat.
  • Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában – hogy a keze szabadon maradjon – a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag)!
  • A lakásból való távozáskor zárja el a víz-, gáz-, elektromos vezetéket.
  • Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!
  • A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!
  • A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog, a kijelölt útvonalon közelítse meg!
  • Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson!
  • Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!
  • Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadó helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.
  • A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni. A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentőegységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad!
  • Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.
  • Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét! Már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról.
  • Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton! Már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon.

Veszélyhelyzeti csomag: könnyen szállítható, max.. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve.
A csomag tartalmazza:

  • a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,
  • két-három napi élelmiszert – konzerv, nem romlandó élelmiszer  (szükséges naponta 3000-3600 kalória) -, egy liter ivóvizet,
  • az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,
  • tisztálkodási eszközöket,
  • rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),
  • takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot),
  • ha van, hordozható rádiót,
  • a gyermek kedves játékát, megnyugtatásul.

Tudnivalók a visszatelepítésről
A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatér a lakóhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata. Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén.

  • A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.
  • Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást!
  • Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően.
  • Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert mozgatásuk újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét!
  • Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el! A szak-emberek begyűjtik azokat.
  • A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után szabad bekapcsolni.
  • Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel!
  • A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg.
  • A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.

Szélvihar: a 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat.

  • Szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,
  • súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,
  • könnyű épületeket dönthet össze,
  • közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,
  • fákat törhet ki.

Megelőzés szempontjából fontos, hogy lakóépületeink karbantartottsága folyamatos legyen (tető- kúpok rögzítése, sérült cserepek cseréje, széldeszkák alkalmazása, esőcsatornák rögzítése stb.). Kísérje figyelemmel az Országos Meteorológiai Szolgálat médiákban leadott közleményeit! Riasztási fokozat elrendeléséről az önkormányzat is tájékoztatja a lakosságot.

Mi a teendő szélviharban?
Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?

  • Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően!
  • Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró)!
  • Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozza-nak sérülést!
  • Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.!
  • Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél!
  • Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól!
  • A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt! (Pl. rádőlhet a fa.)
  • Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!
  • Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet el kell oltani! (Pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti.)
  • Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes. Nagyobb vízfelület fölött összefüggő víz-függöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
  • Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk, háziállatokat zárjuk be!
  • Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le!
  • A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

Óvintézkedések az épületen belül:

  • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be, ne menjünk ki a szabadba.
  • Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
  • Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
  • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.