Címlap Történelmünk

    A hagyomány szerint a falu eredete a mostanitól 1 km-re fekvő Dobogó-parton állott, a régi templommal együtt. Erre utalnak a feltárt bronzkori eszközök, honfoglalás kori sírok.

    Boconád említése 1289-ből BOCHANAD néven található.  1331-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával  1418-1492-ig a Rozgonyiak birtoka. 1552-ig a Kompoltyaké, majd az Országh családé. Az 1549-52-közötti török pusztítás nyomán néptelen , 1635-ben újra lakják, de a rácok 1706-ban újfent elpusztítják.  Véglegesen 1712-ben népesült be.  1715-től a 19. szd.  Második feléig két család: a Szeleczky  Márton generális, Pest  megye alispánja , valamint Almásy János  tulajdona.

    1741-ben Szeleczky Márton  -magtalan lévén – javait testvére két fiának  Imrének és Márton  Sámuelnek adta örökül.  Szeleczky Imre fia volt az a Szeleczky II Márton  aki Boconádon 1760-ban  kastélyt, 1770-ben templomot, 1775-ben róm. kat. plébániát építtetett.

    Szelecky II Márton 1798-ban bekövetkezett halála után birtokát fia Szeleczky III Márton örökölte, majd  1818-bani  halála  után  özvegye Gosztonyi Apollónia lett a falu birtokosa. Gosztonyi Apollónia 1847-es végrendeletében a testvéreit: Antalt és Alajost tette örökössé.

    A Gosztonyiak majd egy évszázadon át éltek a boconádi birtokon. Földi maradványaik a helyi róm.kat. templom  kriptájában nyugszanak.

    Boconádon az 1930-as összeíráskor 418 lakásban 2279-en éltek, többségük őstermelő, kevés kisiparos, kereskedő, közalkalmazott. Határa 5142 kat,holdat tett ki, fő termék a búza volt. E mellett takarmánynövényeket, dinnyét, mákot termeltek  A községben a villanyt 1931-ben vezették be. 1949-ben már 2323-an lakják Boconádot.
    Jelentős gazdasági átalakulás  az 1948-as közös gazdaság megalakítása 25 családdal a Gosztonyi –tanyán. Az első Termelőszövetkezet 1959-ben Búzakalász néven  alakult.  Időközben   a Petőfi Tsz is létrejött,aztán  ezek Egyesült Tarnamenti TSZ néven integrálódtak.

    A rendszerváltás után  a piacgazdaság nyomán ismét  kisebb egységekre szabta a mamut  birokot   Napjainkban a lakosság egy része őstermelő, szövetkezeti tag, más részük a környező ipari létesítményekben dolgozik.  Elenyésző a munkanélküliség.

    A község  p e c s é t j e 1669-ből való, a kettéosztott címerpajzs egyik részében ökörfej, a másikban ekevas. Alatta körirat. Boczonad taxas 1669.

     
    Közérdekű adatok

    Feltöltés alatt!

    Egyesületek, klubok